Ez az első olyan nagy korrupciós ügy, amelyben az elítélt arra hivatkozva ért el perújítást, hogy egy tavaly novemberi alkotmánybírósági határozatra alapozva megkérdőjelezte az ügyében jogerős döntést hozó öttagú bírói tanács összetételét.
A bukaresti kormány panaszának helyt adva a román alkotmánybíróság ugyanis megállapította, hogy a legfelsőbb bíróság már 2014 óta minden évben szabálytalanul hozta létre öttagú bírói tanácsait, amikor egy belső határozat alapján a hivatalból kijelölt elnökök mellé további négy bírót sorsolt ki véletlenszerűen, holott a törvény szerint a tanács valamennyi tagját sorshúzással kellett volna kijelölni. Az alkotmánybíróság szerint a legfőbb instancia így alkotmányos konfliktusba keveredett a parlamenttel, mert egy belső rendelkezéssel "hozzátett" a törvényhez.
Az alkotmánybírósági határozatra hivatkozva Tudorel Toader igazságügyi miniszter januárban bejelentette, hogy a kormány sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel jogalapot teremt az öttagú bírói tanácsok által az utóbbi öt évben lezárt perek újratárgyalására. Az úgynevezett "perújítási rendelet" szándékát Klaus Iohannis államfő, a jobbközép ellenzék és az Európai Bizottság is bírálta, mivel szerintük az a korrupcióért elítélt politikusokat segítő burkolt amnesztia lenne.
A Sova-ügyben hozott mostani precedensértékű perújítási határozat azt jelzi, hogy már sürgősségi kormányrendeletre sincs szükségük a legfelsőbb bíróság öttagú bírói tanácsai által elmarasztalt elítélteknek a perújításhoz: az alkotmánybírósági határozat is elegendő jogalapot teremtett ügyük újratárgyalásához. Az alkotmánybírósági döntés így a jogerős ítéletek eltörlésének eszközévé válhat, hiszen egy késői perújítás nyomán sok bűnügy - a vádlott bűnösségétől független - már az elévülés miatt is felmentéssel zárulhat.